Kitabı oku: «Galigali, a medvekapitány»

Mentsük meg az óvónénit!

A Kékcinke Óvodában nagyon kedves óvónénik dolgoztak. Sok dalt és verset ismertek, sokat énekeltek a Liliom csoportnak. Szívesen barkácsoltak a gyerekekkel, csupa vidámság volt az élet és az ovisok sosem unatkoztak.

Na, egyszer megtudták ezt a kalózok is. Kifundálták, hogy elrabolják Gizi nénit, hogy a távoli szigeten, ahol a búvóhelyük volt, a kis kalózcsemeték is dalolhassanak, barkácsolhassanak kedvükre. Mert hát nekik is kell egy óvónéni!

Belopakodtak a kedves kis óvodába, és észrevétlenül magukkal vitték az óvónénit.

Hiába kiáltozott, a kalózok egy nagy ládába zárták, és úgy hurcolták ki a kapun. Meg sem álltak vele a kikötőig, ahol a hajó egyik raktérben lévő cellájába zárták.

A Liliom csoport nyomban Galigalit kérte, hogy segítsen kiszabadítani az óvónénit.

Gali nem késlekedett egy percig sem. Felmászott a tetőre, belefújt a kürtjébe és hívta a legénységet.

Szaladtak is a kutyák, jöttek nyomban és a hajó elindult. A fedélzetre Luca is felszállt, hiszen szüleivel együtt ő is el szokta kísérni barátait a nagy küldetésekre. Indulás előtt megígérte a Liliom csoportnak, hogy mindenképpen kiszabadítják az óvónénit.

Boxer kutya volt a kormányos: maga elé terítette a nagy térképet és már szelete is a habokat az öreg hajó. Nevéhez illően akár a szél, úgy száguldott, hiszen ő volt Szélvész hajó.

Mígnem azután egy nagy tornádó felkapta a térképet és elrepítette azt.

Boxer kutya és Gali kapitány megijedtek… hát hogyan fogják így megtalálni a kis szigetet?

Akkor vették észre a hajó mellett úszó vidám delfincsapatot, akiktől segítséget kértek. A delfinek szívesen vállalták, hogy mutatják az utat.

Hamarosan megpillantották a távoli kis szigetet, aminek a partján magas pálmafák hajladoztak, a sziget közepén pedig egy romos kulipintyó állt. A kis épületből kiabálás hallatszott… ismerős volt a hang.

A kutyák és a medvék, miután partra szálltak, hangtalanul az épülethez osontak, nyomukban Lucával. Amikor odaértek, megpillantották, hogy az ajtón egy hatalmas rozsdás lakat himbálódzik. Be volt zárva. A kalózok már tovább álltak, hogy idehozzák a gyerekeiket, de hallani lehetett, hogy odabent Gizi néni kiáltozik segítségért egy ketrecbe zárva.…

Esze ágában sem volt kalózgyerekekre vigyázni, amikor tudta, hogy várja őt szeretett Liliom csoportja. Haza akart jutni. Szegény nagyon félt és éhes is volt…

A kutyák azon tanakodtak, hogyan jussanak be, amikor Boxer hirtelen előrelépett és egy jól irányzott rúgással berúgta az ajtót. A rozsdás lakat leesett és az ajtó kitárult.

A legénység megpillantotta Gizi nénit a ketrecben, akinek szerencsére a száját elfelejtették betömni, így Gizi néni tudott kiabálni.

Gyorsan odaszaladtak hozzá és a két legkisebb kutya, Molly meg Foxi nekiláttak, hogy elrágják a köteleket és rácsokat. Olyan lelkesen dolgoztak, hogy közben Gizi néni kezét és ruháját is összenyálazták. De az óvónéni nem haragudott.

Végül Luca segítségével sikerült a mindent átvágó varázsbicskával szétporlasztani a rácsokat. Amikor végre kiszabadult az óvónéni, magához ölelte Lucát, és megköszönte Galigalinak, hogy eljöttek érte. Galitól egy hatalmas kosárnyi virágot kapott Gizus néni, melyet a szomszédos réten szedtek az óvónéninek.

Sietniük kellett, mert a kalózok hajója már a part felé közeledett, a fedélzetén egy kupac hangosan kiáltozó szutykos kalózcsemete integetett.

A Szélvész legénysége szeretett volna észrevétlen maradni, így Gali parancsot adott Fanni kutyának, hogy a kis táskájában keressen nyomban varázsport, ami láthatatlanná teszi őket. De jaj! A kapitány eltévesztette. A varázspor Boxer táskájában van, Fanni a varázspajzsot cipeli. No, Boxer kutya máris a csapatra szórta a port, és azok nyomtalanul eltűntek a kalózok szeme elöl.

A fogatlan, féllábú tengeri rablók csodálkozva néztek mindenfelé: el sem tudták képzelni, hová tűnt Gali csapata és az óvónéni. Azok hangtalanul, lábujjhegyen lopakodtak a hajóhoz, csendben felszálltak. Ezúttal Fanni kutya sem esett vízbe, mert Csoki kutya hátulról támogatta a hajópallón.

Mire mindenki felszállt az ebéd is elkészült, hiszen Fanni jó konyhafőnökként már időben odatette a tűzhelyre és szerencsére ebbe nem szórt varázsport senki… Nosza, a szakács már tálalta is a finom mézes csontlevest. Gizi néninek nagyon ízlett. A kutyák és a medvék kedvenc levese olyan finom volt, hogy el is kérte a receptet, hogy majd az óvodások is megkóstolhassák.

Hazafelé sebesen száguldott Szélvész hajó és kisvártatva megérkeztek a kikötőbe. Átszálltak Galigali utazókosarába, ami olyan nagyra nőtt, hogy mindenki belefért.

Az óvodához repültek a város felett, ahol már az összes gyerek az udvaron állt és izgatottan várták őket. Nagy volt az öröm, amikor megérkeztek; mindenki vidáman integetett.

Gizi néni egész nap a kalandról mesélt.